Posts tagged érdekesség

A babamasszázs legfontosabb hatásai

A babamasszázs jótékony hatásait négy csoportba sorolhatjuk: érintés; ellazítás; felszabadítás; aktív együttlét és kötődés.

AZ ÉRINTÉS

  • Idegrendszer

Az újszülött neuronjainak tulajdonságait a genetikai öröklődés határozza meg. Úgy is mondhatjuk, hogy veleszületett adottságainak része, bár a születés pillanatában a neuronok kapcsolódása csak néhány területre korlátozódik: a csecsemő az éhség, a hideg, a magány, a fájdalom, fáradtság vagy egyéb alapvető komforthiány érzékelésére reagál.

Megszületésekor a csecsemő készen áll reflexeinek működtetésére és kötődések kialakítására is. Az elágazó szerkezetű neuronhálózat kapcsolásai -  a környezetből nyert tapasztalatok alapján – ingerek hatására szerveződnek. Mivel az élet első szakaszaiban a legfontosabb érzékelő mechanizmus a tapintásérzés, a masszázs segítségével a neuronok legkülönféle kapcsolódása válik lehetővé, s ezzel aaz érzések gazdag tárházát kínáljuk gyermekünknek.

A masszázs hat gyermekünk idegrendszerére, információt nyújt saját testéről és az őt körülvevő személyekről is. Ezenkívül kedvezően hat az idegsejteket körülvevő burok képződésére és elősegíti az összes többi szervrendszer és érzékszerv működését.

  • Légzőszervek

A masszírozás jótékony hatással van az újszülött légzőszerveire azáltal, hogy javítja a vér oxigénellátását. Ez közvetlenül kihat az immunrendszerre is.

  • Immunrendszer

Immunrendszerünk véd bennünket a betegségekkel szemben, fontos tehát, hogy a csecsemő megfelelő ingereket kapjon immunrendszere ‘karbantartására.’ A stresszes állapot gyengíti az immunrendszert; amikor fáradtak vagyunk, sokkal védtelenebbek vagyunk a betegségekkel szemben. A masszírozás segítségével sok stresszt szabadíthatunk fel, s ezáltal javíthatjuk szervezetünk védekező mechanizmusait.

  • Gyomor- és bélrendszer

Amikor a csecsemő megszületik, működésbe jön az emésztőrendszere. Gyakori jelenség – különösen 3 hetes kortól három hónapos korig -, hogy a csecsemőt felfújódás és hasfájás kínozza. Masszírozással elősegíthetjük a táplálék továbbhaladását a belekben és a széklet kiürülését. Kezünk érintésével és sok gyengédséggel megmagyarázhatjuk gyermekünknek, hogyan nyugodhat meg.

  • Endokrin rendszer

Az endokrin rendszer az egyik legbonyolultabb rendszer; szabályozása a szervezet serkentő és gátló hormonjainak interaktív működése révén történik. Szervezetünk annak függvényében lesz éber, védekező vagy aktív, hogy milyen hormonok szabadulnak fel. Bizonyos hormonok segítségével új erőre kaphatunk, ha kimerültek vagyunk; más hormonok szabadulhatnak fel, ha szerelmesek vagyunk, vagy amikor szeretteinkkel érintkezük és gondoskodunk róluk. Sokféle hormon van; ezek serkentő vagy gátló hatást fejtenek ki az adott helyzettől függően. Fontos tehát, hogy az endokrin rendszer elegendő ingert kapjon, és egyensúlyban maradjon – csak így lesz képes arra, hogy a különböző körülményeknek megfelelően szabályozni tudja a szervezet életfolyamatait.

 

ELLAZÍTÁS

A csecsemők, a kisgyerekek és a felnőttek is csak akkor tudják megtanulni hogyan lehet ellazulni, ha éber állapotban vannak. Éberségre azért van szükség, hogy fel tudjuk dolgozni a bennünket ért külső ingereket.  Ha túl sok inger éri a csecsemőt, “aktív éberség” lesz rá jellemző. Az optimális állapot az ún. “nyugodt éberség”; ez a legalkalmasabb időszak arra, hogy megtanítsuk neki, hogyan kell ellazulni. Ellenkező esetben a tanulási folyamat megszakad, az egyensúlyi állapot megbomlik.

Az ellazításhoz használjuk a kezünket és a hangunkat is. Ezek az ún. ‘lazító simítások’. Gyermekünk érezze a bőrén kezünk érintését, miközben arra kérjük, hogy engedje el magát. A masszázs közben is alkalmazzuk a lazító fogásokat; ezeknél meghatározó a mozdulat ritmusa, intenzitása, a környezet hangulata, stb. Gyermekünk fokozatosan megtapasztalja, hogy van mód feszültségei oldására és érzelmei felszabadítására.

 

AZ ÉRZELMEK FELSZABADÍTÁSA

Az érzelmek felszabadítása szorosan kapcsolódik az ellazuláshoz. Amikor ellazulunk, megszabadulunk a bennünk felgyülemlett fizikai, lelki, vagy érzelmi feszültségtől. A masszázs és az érintés segíti a feszültségek felszabadítását.

Az érintés, ölelés, ringatás megnyugtatja gyermekünket, hozzásegíti, hogy könnyebben elaludjon. A csecsemő azonban más módon is megszabadulhat a feszültésgektől: a masszázs és az érintés ehhez is segítséget nyújthat. A lelki megkönnyebbülésről van szó, amit a csecsemő csak sírás segítségével tud kifejezése juttatni. Ha megértjük ezt a sírást, könnyebben meg fogjuk engedni neki érzelmei felszabadítását.

 

AKTÍV EGYÜTTLÉT

Az atkív együttét a babamasszázs egyik legkellemesebb előnye, mely a masszázs többi jótékony hatását is magában foglalja. Miközben masszírozzuk a gyermekünket, szoros kapcsolatot létesítünk vele. Gyermekünk nézeget, hallgat bennünket, sőt, néha a kezünket is megízleli. Ezek a reakcíiók rendkívül kedvezően befolyásolják a kötődés folyamatát. Gyermekünk jelez nekünk, és választ vár: egy pillantást, egy mosolyt, egy hangot…

 

 

Összefoglalva

A masszázs jótékony hatásai a gyermekre:

= erősíti az immunrendszerét

= javítja az idegrendszer és az endokrin rendszer működését

= megtanítja ellazulni

= csökkenti a stresszhormonokat

= hosszabb és pihentetőbb alvást biztosít

= segíti a csecsemőt teste megismerésében

= növeli az önérzetet

= ösztönzi a kommunikációt környezetével

= jótékony hatással van az emésztőendszerre, légzőszervekre, keringésre

= a biztonság érzését nyújtja

= serkenti a pozitív kötődések kialakulását

 

A masszázs jótékony hatásai a szülőkre:

= önbizalmat kölcsönöz

= a masszírozás értékes idő, amit a gyermekünkel tölthetünk

= lehetővé teszi, hogy észleljük gyermekünk nem verbális jelzéseit, és válaszolni tudjunk rájuk

= csökkenti az elválás okozta nyugtalanságot

= meghitt pillanatokkal ajándékoz meg

= kedvezően befolyásolja a szülők és a gyermek közötti kapcsolatot

 

 

Forrás:

Simogató babamasszás 6. fejezet

Oltás – homeopátia, nozódák

A homeopátia kétféle lehetőséget kínál az oltások mellékhatásainak kivédésére. Az egyik a nozódák alkalmazása.  

 

A homeopátia kétféle lehetőséget kínál az oltások mellékhatásainak kivédésére. Az egyik a nozódák alkalmazása. A nozódák. Mik azok?

A nozódák olyan szerek, amelyket kórokozókból, például az érintett szerv szöveteiből vagy a beteg váladékból állítanak elő.Ezt az anyagot, mint ahogy más szereket id, homeopátiásan potenciálják.

1 héttel az oltás előtt adjuk be az oltóanyag nozódáját. Amennyiben ez nem kapható, akkor a betegség nozódáját.

A legfontosabb betegség nozódák:

skarlát – Scarlatinum

szamárköhögés – Pertussinum

kanyaró – Morbillinum

mumpsz – Parotitis nozóda

rubeola – Rubeola nozóda

bárányhimlő – Varicella nozóda

Pfeiffer-féle mirigyláz – Mononukleosis nozóda

 

Az oltások nozódái:

BCG oltás:

Oltási nozóda: BCG nos. D30
Adagolás: oltás előtt 1* (1 hetén belül)

DiPerTe oltás:

Oltási nozóda: DiPerTe nozóda D30
Adagolás: oltás előtt 1* és utána 2*

Act-HiB oltás:

Oltási nozóda: Act-HiB oltási nozóda D30
Adagolás: oltás előtt és után 1*

MMR-oltás:

Oltási nozóda: MMR nozóda D30

 

A másik lehetőség, a már megjelent mellékhatások tüneteinek kezelése.

 

Oltás után, nyűgösség, nyugtalanság esetén (vagy megelőzésre is): Viburcol kúp

A Thuya és a Silicea alapszerek. C15 vagy 15CH-s hígításban az oltás napján, és még két napig adható naponta 1×5 golyó mindkettőből.

Amennyiben az oltást követő napokban láz, vagy akut betegség lép fel, a tünetek alapján kell kiválasztani a megfelelő szert.

Apis mellifica

Rövid idővel az oltás beadása után rózsaszín bőrpír, vizenyős duzzanat, égő-szúró fájdalom jelentkezik a szúrás helyén. Hideg borogatásra, jegelésre a panaszok enyhülnek.
Ha lázas, hirtelen emelkedik a láz, és hiányzik a szomjúság lázas állapotban.
C15 vagy 15CH, vagy D30-as hígításból naponta 4×5 golyó adandó.

Atropa belladonna

Meleg, fájdalmas, vörös, duzzadt, érintésre érzékeny az oltás helye.
Ha lázas, izzad és kipirult az arca.
C9 vagy 9CH vagy D12-es hígításból naponta 3×5 golyó, 3-4 napig

Ledum

Duzzanat, pír kevéssé jellemző, sokkal inkább az oltás helyén, a szúrcsatorna fájdalma.
C9 vagy 9CH vagy D12-es hígításból naponta 3×5 golyó, 3-4 napig, vagy amíg fájdalom van.

Hepar Sulphuris

Az oltás után hetekkel gennyes fertőzések jelentkeznek: kötőhártya-gyulladás, orr, torok, mandulák, a bőr gennyes gyulladásai. Kifejezett hidegre való érzékenységgel.
C15 vagy 15CH vagy D30 vagy C30 vagy 15CH naponta 1-3×5 golyó

Kalium chloratum

Az oltás óta megfigyelhető ismétlődő ún. savós középfülgyulladás, és a belsőfül krónikus hurutja. A nyelv hátsó részén szürkésfehér lepedék. Sűrű fehér köpet.
C9 vagy 9CH vagy D12-es hígításból naponta 3×5 golyó

Echinacea angustifolia

Az oltást követően makacs orrdugulással járó nátha alakul ki, kifújni a váladékot nem tudja.
Tapadós nyák csorog a torokban, lefekvéskor ettől köhög.
C9 vagy 9CH vagy D12-es hígításból naponta 3×5 golyó

 

 

Forrás és további info:

Milyen olajat használjunk?

Az olajos masszázs hatékonysága 30%-kal jobb, ezért mindenképpen az olajos masszírozást javasolják. A masszázsolaj elsődleges előnye, , hogy egyenletessé teszi a mozdulatokat a baba bőrén, kezünk könnyebben csúszik, nem karcolja, vagy dörzsöli a babánk bőrét. Vajon milyen olaj megfelelő erre a célra?

Első préselésből nyert vagy hidegen sajtolt növényi olajok.

A növényi olajokat különféle olajos magvakból és olajos növényekből állítják elő. Néhány növényi olaj – mint például a mandula-, mogyoró-, vagy szezámolaj – különböző tulajdonságaiknak köszönhetően kiválóan alkalmazható masszázsolajként. Az olajat kiválaszthatjuk tulajdonságaik alapján, vagy egyéni ízlésünk szerint. A legjobb minőségű olajok hideg sajtolással nyerhetők, mert az eljárás megőrzi az alapanyag összes tápláló, hidratáló, gyógyító és ápoló tulajdonságát.

Finomított növényi olajok.

A finomított növényi olajokat hőkezeléssel állítják előaz olajos magvak és az olajos növények terméseinek gazdaságosabb feldolgozása, vagyis a nagyobb mennyiségű olaj kinyerése érdekében. Az így nyert olajok olcsóbbak, viszont értékes tulajdonságaik egy részét elveszítik, de mindenképpen alkalmasabbak a masszírozáshoz, mint az ásványi eredetű olajok.

Ásványi olajok.

Az ásványi olajokat többnyire nyers kőolajból állítják elő, különböző finomítási eljárásokkal. Parffint tartalmaznak, ami eltömíti a bőr pórusait és akadályozza a bőr légzését. Ezért kerüljük az ásványi olajok mindennapos használatát!

A masszázs életkori szakaszai

A masszázs szempontjából a gyermek első életévében 3 szakaszt különböztetünk meg. Megfigyeléseinkre támaszkodva eldönthetjük, hogy mire van szüksége a gyermekünknek az egyes szakaszokban.

ELSŐ SZAKASZ

Az első szakasz a legrövidebb, a megszületéstől kb másfél-két hónapos korig tart. Ebben a korban a csecsemő nagyon érzékeny; a születést megelőző kilenc hónapban egy teljesen más világban élt, és alkalomazkodnia kell az új környezethez.

Képzeljük el, mit érezhet a csecsemő. Az anya méhe oltalmat nyújtott neki, folyamatosan táplálta. Egy édes, lágy burokban növekedett, mely egyben világa határait is jelentette. Parányi testét egész nap ringatták, a külvilág zaja és fényei megszűrve jutottak el hozzá, s közelről hallotta édesanyja szívének dobbanását és hangját. A külvilág azonban merőben más. A csecsemő bőre még nagyon finom, idegrendszere fejletlen és rendkívül érzékeny a külső és belső ingerekre egyaránt.

Masszírozás az első szakaszban:

A masszírozó mozdulatok túl erős ingert jelentenek az újszülött számára, ezért legyünk nagyon óvatosak. Elegendő néhány símogatás, hogy érezze a kezünk melegét, lélegzetünk nyugodt hullámzását. Ily módon segíthetjük, hogy alkalmazkodni tudjon új környezetéhez, és biztonságban érezze magát.

MÁSODIK SZAKASZ

A második szakasz valamivel hosszabb. Másfél hónapos kortól 7-8 hóig tart. Gyermekünk még mindig nagyon pici, de már jelentősen megváltozott. Egyre jobban megismeri új környezetét, és kezdi észrevenni, hogy valaki teljesíti kívánságait. Már nem olyan törékeny: elkezdhetjük a masszírozását!

Masszázs a második szakaszban:

Fokról fokra haladjunk, hagyjunk időt, hogy gyermekünk fel tudja dolgozni az új érzéseket. Tapasztalni fogjuk, ahogy gyermekünk és mi is egyre jobban élvezzük a mozdulatokat. Hamarosan ismerős lesz számára a masszázshoz teremtett légkör, az arckifejezésével, mozdulataival jelezni fogja, hogy alkalmas-e a pillanat a masszázs megkezdéséhez. A masszázs kölcsönös érintkezés; ha a babának jó kedve van, maga is részt akar venni benne tekintetével, mosolyával, gügyögésével, minden mozdulatával.

Az 5-6. hónaptól kezdve a csecsemő sokkal mozgékonyabb, de ha ismeri a masszírozás folyamatát, és megfelelő időpontot választunk, akkor nyugodtan fog viselkedni a masszázs alatt.

HARMADIK SZAKASZ

Ez a szakasz teljesen eltér az előző kettőtől. A kúszó-mászó kortól kétéves korig tart. A csecsemő hónapokon keresztül  forgolódik, gurul – előkészyti izmait, majd elkezd mászni, feláll, és elindul.

Masszázs a harmadik szakaszban:

Gyorsan fejlődő új képességei számtalan lehetőséget nyújtanak számára, nehezebb lesz a masszázsal lekötni a figyelmét. Úgy már nem fogjuk tudni bevonni a masszázsba, mint eddig tettük. Fontos, hogy továbbra is érezze, mellette vagyunk, de engedjük, hogy szabadon felfedezhesse ezt a számára ismeretlen, lenyűgöző világot, és új élményeket szerezzen. Az egyetlen amit tennünk kell, az az, hogy igényeihez igazítjuk a masszázst, és fenntartjuk ezt az időt az érintkezés és a kommunikáció számára.

A babamasszázs története

A babamasszázs évezredes hagyománya Indiából származik. Az ősi kultúrákban anyáról gyermekre szállt a masszázs tudománya. Az édesanyák a világ minden pontján ösztönösen tudják, hogy a babáknak szükségük van az ölelésre, a ringatásra, a szeretetteljes érintésre.

A masszázs olyan kommunikáció, amely szavak nélkül is képes érzelmeket, nyugalmat, szeretetet közvetíteni, és egyes társadal- makban a csecsemőgondozás hagyományának részét képezi. A bőr testünk legnagyobb felülete. Rendkívüli érzékenysége az érzések határtalan világába vezet bennünket, és gyakran értékes üzeneteket közvetít számunkra.

Az egyes kultúrák – saját hiedelmeiknek és szükségleteiknek megfelelően – különböző célokra használják a masszázst. Vannak népek, amelyek a csecsemő növekedését kívánják vele elősegíteni, és biztosítani, hogy testük rugalmas, fürge és nyúlánk legyen. Van, ahol a babamasszázs a beavatási szertartás részét alkotja; más kultúrákban a külvilággal szembeni védelmet nyújta. Egyes népek a masszázs mozdulatait a baba lelkének megtisztítására használják, vagy így akarják elősegíteni a test és a lélek egyesülését.

Néhány civilizáció úgy tartja, hogy az újszülött testének megismerése – ami a masszázzsal érhető el – segíti megteremteni a kapcsolatot a világrajövetele és újjászülető identitása között. Egyes népcsoportoknál a masszázs funkciója az, hogy segítse az újszülött beilleszkedését az etnikai csoportba .

A csecsemő masszírozását bárki végezheti a családtagok közül, de a társadalmi hagyományoknak köszönhetően a masszázs tudománya és gyakorlati alkalmazása a nők kiváltsága lett.

Egyes népeknél az anya végzi a masszírozást, másoknál az idősebb nővér vagy a nagymama, mert az anyánál a mezei munkánál van szükség. Ezeknél a népeknél a masszázs a mindennapi gyermekgondozás része, és szoros kapcsolatot biztosít a felnőttek és kisgyermekek között.

A nyugati társadalomban Vimala Schneider McClure honosította meg, miután 1973-ban, 21 évesen Észak-Indiában egy árvaházban dolgozott. Szolgálati idejének utolsó heteiben maláriában szenvedett. A munkatársai gondozták, felváltva masszírozták. Mikor jobban lett, hazaindult, és az állomás felé menet meglátott egy asszonyt, aki a csecsemőjét masszírozta.

“ahogy elnéztem őt, úgy emlékszem, arra gondoltam, hogy sokkal több fontos dolog van az életben, mint az anyagi gazdagság. Oly kevésnek tűnhetett, amit adni tudott volna a gyermekének, de a legszebb ajándékot adta neki, amitől valaki szerető emberi lénnyé válhat, a szeretet és a biztonság gyönyörű ajándékát.”

Otthon aztán saját gyermekét kezdte masszírozni, feljegyzéseket készített a tapasztalatairól, és összeállította azt a fogássort, amelyet minimális változtatásokkal ma is használunk. Négy technikát alkalmaz: az indiai- és svédmasszázst, a reflexológiát, és a jóga elemeit.

 

 

1981-ben alakult a Babamasszázs Nemzetközi Szövetség.

folyt.köv.

Forrás:

Mercé Simón-Maián Sánchesz-Queca Elizalde:  Simogató babamasszázs

http://www.magye.hu/

Téti Híradó – városi folyóirat

Beszédfejlődés – hónapokra bontva

Hogyan alakul a gyermek beszéde az újszülött kortól 3 éves korig:

  • 0-1 hónapos korban: torokhangokat ad
  • 1-2 hónapos korban: gőgicsélni kezd, torokhangokat ad
  • 2-3 hónapos korban: folyamatosan gőgicsél, “válaszol”, egyszerű magánhangzókat is kiejt (a, ó, e)
  • 3-4 hónapos korban: egyre folyamatosabban és változatosabban gőgicsél, azonos hangot kétszer ejt ki
  • 4-5 hónapos korban: gagyogás közben többféle hangot is kiejt elmosódottan, hangosan tud kacagni
  • 5-6 hónapos korban: “szót ért” gondozás közben, ah-oh szótagot gagyog
  • 6-7 hónapos korban: egyre árnyaltabban gagyog, gurgulázik, nyögdécsel, “beszélgetést” kezdeményez
  • 7-8 hónapos korban: kicsit tagoltabb a gagyogása, megismétel hallott hangokat, s megjegyzi a leggyakrabban hallottakat, harap és rág, hangokat utánoz, bu-ma-da-ba szótagokat jól ejt ki, a “nem” -re reagál időnként, mam-mam-ot is mond (főleg síráskor)
  • 9-10 hónapos korban: két szótagot elmosódottan ki tud ejteni (ma-ma, ba-ba), hallgat a nevére
  • 11-12 hónapos korban: szót, szótöredéket használ (a mama, baba helyes használata), egylépéses felszólítást teljesít (kívánságait jelzi), szavai mondatértékűek: a “mama” jelenthet hívást, kérést, segítséget
  • 12-15 hónapos korban: kétszavas mondatot használ, két szótagot is kiejt, 3-4 szót mond, kommunikálni akar
  • 15-18 hónapos korban: egyre nagyobb a passzív és aktív szókincse, tisztábban ejti ki a szavakat, kétszavas utasítást teljesít, ismeri a “köszönöm” és “szervusz” értelmét, egyszerűbb mesékre, népi gyermekdalokra figyel
  • 18-21 hónapos korban: egyszerű bővített mondatokat használ, az enni-innivalót megnevezve kéri, 10-30 szava van, 2-3 szavas mondatokat használ, visszamond két szót
  • 21-24 hónapos korban: összetett mondatokat használ, kb. 50 szavas szókincse van, háromlépéses utasítást végrehajt, elkezd személyes névmásokat használni
  • 24-27 hónapos korban: folyékonyan beszél
  • 27-30 hónapos korban: képeskönyvből cselekvéssorokat elmond, névmásokat, ragokat használ, megkérdezi a tárgyak nevét
  • 3 éves korig: többes számot használ, összetett mondatokban beszél, teljes nevét ismeri és mondja, dallamokat ismer, 5-ig számolhat, 3-4 szavas ragozott mondatokat használ

 

 

Forrás: beszed.hu

Reflexek újszülött korban

A reflexek olyan viselkedési válaszok (reakciók), amelyeket egy meghatározott inger vált ki, és minden esetben hasonló a megjelenésük. Funkciójuk valószínűleg az, hogy segítsék a kisbabát élete első napjaiban, amikor még nem nyílik alkalma arra, hogy a legfontosabb viselkedési reakciókat megtanulhassa.

(Megpróbáltam összegyűjteni őket. A teljesség igénye nélkül.)

Visszahúzódó reflex.

Ha megsimogatjuk az újszülött kezés vagy lábfejét, az egész végtag visszahúzódik kissé, ugyanakkor a kézfej és a lábfej behajlik, majd visszatér, hogy a kéz-és lábujjak megragadhassák a simogató ujjakat. Ez a reflex csak addig létezik, amíg a kicsi használni kezdi a végtagjait, megtanulja megfogni a tárgyakat.

Lépegető/sétáló reflex.

Ha álló helyzetbe emeljük a babát, és talpait az asztalhoz érintjük, úgy elemgeti a lábait, mintha sétálna. 3 hónapos kor körül tűnik el.

Elemi kúszás. (Bauer-reakció)

Ha a babát hasra fektetjük, és a talpaira enyhe nyomást gyakorolunk, a lába elkezd ritmusosan mozogni, és próbál előrekúszni. Ez a reflex 3-4 hónapos korban tűnik el, és 6-7 hósan újra megjelenhet a mászás részeként.

Úszóreflex.

Ha az újszülöttet vízszintes helyzetben arccal lefelé szilárdan megtartjuk, és fejét megemeljük, kezei és lábai az úszáshoz hasonló mozdulatokat végeznek.

Merülési reflex (búvárreflex).

A babaúszáson ezen reflex előnyeit használják ki, azaz az újszülött nem vesz levegőt a víz alatt, és természetes módon igyekszik a felszínen maradni. Nagyjából 4-5 hónaposan tűnik el.

Moro-reflex.

A reflexek közül talán legismertebb és leglátványosabb Moro-reflex, amely felfedezőjéről, Ernst Moro gyermekgyógyászról kapta a nevét. Ha a hátán fekvő kisbabával durván bánnak, például hangos zajt hall, erős fényt lát, vagy testhelyzetét hirtelen megváltoztatják, megijed, sírni kezd, összerándul és hátraveti a fejét. Kezeit-lábait széttárja, aztán hirtelen összezárja testének középpontján, és egész testét esési helyzetben feszíti meg. 3-4 hónapos korban tűnik el.

 

Talpmarkolás. (Plantaris fogó reflex)

Ha kezünket keresztirányban a baba lábujjainak tövéhez helyezzük, lefelé görbíti a lábujjait, mintha kapaszkodna velük. 10-12 hónapos korban tűnik el.

Kereső reflex (rooting reflex – szagló reflex).

A hanyattfekvő újszülöttet megsimogatjuk a szája körül vagy a szájzugnál az arcát. A baba kinyitja a száját és az ingerelt oldal felé fordul. 3-4 hónapos korig váltható ki ez a reflex.

Fogó reflex (Palmaris fogó reflex).

Ha a baba tenyerét megérintjük az ujjunkkal, ő megmarkolja azt. Kb. a negyedik hónap végéig van jelen.

Szopóreflex.

A magzati fejlődés 28. hetétől jelen van. A keresőreflexet követi – amit odanyújtunk az újszülött szájához, bekapja és szívni kezdi.

Babinszky-reflex.

Ha tompa tárggyal végigsimítjuk a talp szélét a saroktól a lábujjak irányába, az újszülött lábujjait legyező alakban megfeszíti, hüvelykujját a többi néggyel ellentétes irányban. Ha a lábujjakat lefelé görbíti, az kóros reakció.

Pupilla reflex.

Már a születés után 5 perccel jelentkezi erős fényre a pupilla összeszűkül.

Babkin reflex.

Tenyér símogatására jelentkező szájnyitás. 2-3 hós korig váltható ki.

 

 

Hordozás cikk

“A törzsi társadalmakban a csecsemőket az idő nagy részében karon hordták, vagy testen vitték. A modern társadalmakban kiságyba, gyerekszobába, babakocsiba rekesztjük el, és elvárjuk, hogy különösebb felhajtás nélkül, derűsen elfoglalja magát. De a csecsemő az anyjához vágyik, a közvetlen közelébe, a karja közé, ha tehetné, le sem szállna róla. Akkor kevésbé riasztja a fenyegető új világ, ahová kilökték. Egyes szülők újra visszatértek az ősi gyakorlathoz, és a kicsit testükre kötve viszik magukkal mindenhová. Az ilyen szerencsés kisbabáknak elemi vigaszt nyújt a ritmusos mozgás. Ha eljön az ideje, merészebb felfedező lesz. Eltelt a biztonsággal, és ez nem gyengíti, ellenkezőleg, öntudatosabbá teszi, így tud igazán engedni az új hívásának.
Boldog gyerekből válik kíváncsi gyerek.”
Részlet Desmond Morris Babafigyelőben című könyvéből.

A jó baba, ha evés után letették az ágyába, mosolyog és gőgicsél – szülei örömére –, majd édes álomba merül, és csak a következő etetés idejében ébred fel. Ha nem így viselkedik, minimum el van rontva, de az is lehet, hogy “gyári hibás”. A hatvanas évek nevelési szemlélete máig hat, nem kis lelkifurdalást okozva az élénkebb, jussukat hangosan követelő babák szüleinek. De mégis, minek alapján várhatjuk el az embergyerektől, hogy azon nyomban a társadalom (kényelmi igényeiből fakadó) elvárásainak megfelelően viselkedjen? Az újszülött, ha tetszik, ha nem, valójában a Homo Sapiens nevű “csupasz majom” kölyke, főemlőshöz illő ösztönökkel, igényekkel. Az ember azok közé a fajok közé tartozik, amelyek kölykükkel folyamatos testi kapcsolatban vannak, a kicsinyeket soha nem hagyják egyedül: szorosan maguk mellett tartják, vagy testükön hordozzák. Az ember ráadásul biológiai szempontból koraszülöttet hoz világra: a frissen született baba fejletlenebb, éretlenebb, mint egy újszülött csimpánz, ezért igen nagy szüksége van az anyai test védelmére, melegére, ringatására. A csecsemő idegrendszere születéskor még koránt sincs készen. Az idegrendszeren belül újabb összeköttetések milliói létesülnek, az idegsejtek nyúlványai most kapják meg szigetelésüket. Ahhoz, hogy ez a folyamat tökéletesen alakuljon, továbbra is szükség van azokra a mozgás- és hangingerekre, amelyek a magzatot az anyaméhben érték. A baba tehát a későbbi optimális fejlődés érdekében igényli a dédelgetést, ringatást, hordozást. A hordozóeszközök használata nem az elkényeztetés felé vezető út első állomása! A kicsi többnyire meg is hálálja, hogy kézbe vették: a kendőben megnyugszik, békésen figyel, vagy éppen szundít egyet. Később, amikor már kinőtte hordozás iránti igényét, bátran és érdeklődéssel lát neki a világ felfedezésének. A szoros testi kapcsolat ugyanis megteremtette ennek alapvető feltételét: az ősbizalmat.

 
Forrás: kismama.hu

Mozgásfejlesztés 24-36 hónapos korban

Lehetőségek a nagymozgás fejlesztésére:

A nagymozgások fejlesztésében, akkor tehetünk a legtöbbet, ha engedjük szabadon mozogni, futkározni. Ez azonban csak az állóképességet javítja. A mozgáskultúra fejlesztésére a következő játékok, feladatok alkalmasak:

  • labdázás: elkapni, dobni, célbadobni, gurítani, kapura rúgni
  • bukfenc tanulása
  • fára mászás – felügyeletettel természetesen
  • heti 1-2 alkalom torna (menetelés zenére, ütemre, lábujjhegyen állás, járás; guggolásból ugrás, guggoló járás, négykézláb járás, féllábon állás, kargyakorlatok, hajlítás-körzés, törzshajlítás, egyensúlyozás a szőnyeg szélén, járdaszegélyen, hanyatt és hason fekve kar- láb emelgetés, láblengetés.
  • táncolás ütemre
  • hinta, bicikli

Lehetőségek a finom mozgások fejlesztésére:

Az óvodai foglalkozások keretében már kiscsoportban is nagy szerepet kapnak a manuális tevékenységek. A jól felkészített gyerekek szép sikereket érhetnek el ezeken a foglalkozásokon. A kéz finom mozgásai nem velünk születettek, hanem tanulhatók.

A 2-3 éves gyerekek kedvelik a csavargatható, kapcsolgatható szerkezeteket, így ha módunkban áll, adjunk neki egy rossz rádiót, órát, stb.

  • gyöngyfűzés
  • válogassunk együtt babot, rizst, fejtsünk borsót
  • csavarok, nagyobb szegek lyukba illesztése
  • összerakó játékok (képeslapot 2-3-4 felé vágjunk, próbálja összeilleszteni a darabokat)
  • gyurmázás
  • szerszámok használata
  • ismerkedjen az ollóval
  • önálló öltözködés – zippzár, gomb, patent
  • a legjobb kézügyességfejlesztő a rajzolás (vagy egy előre megadott sémát rajzoljunk neki, amit utánozhat, de hagyjuk egyedül is alkotni) Ebben a korban még nem a rajz szépsége, hanem a ceruzafogás és a kitartás teszi próbára a gyermek türelmét.
  • festés – ecsetfogás, színek keveredése
  • kivágott képek ragasztása

 

Forrás: Deákné B. Katalin: Anya, taníts engem!

Vizesedés a terhesség alatt

 

A terhesség utolsó harmadában a kismamák jelentős része megismerkedik az vizesedéssel.

A vizesedés oka általában a terhesség alatt megváltozott hormonháztartás, ilyenkor a testünk több vizet raktároz mint alapesetben. Ezen felül az egyre növekvő méh is egyre nagyobb nyomást gyakorol a medence visszereire, amitől a vénás vér áramlása lelassul, és a lábban felgyülemlő vérből a folyadék a lábfej szöveteibe kerül - így alakul ki a vizenyő. A terhesség alatti vizesedés általában a szülés után szinte azonnal megszűnik.

 

Lehetséges gyógymódok:

- sok pihenés, felpolcolt láb – jó magasra! Ez serkenti a vénás vérkeringést.

- hideg vizes zuhany a lábaknak

- csalántea (semmiképp sem folyamatos fogyasztásra, csakis akkor ha határozottan vizesnek érezzük-látjuk magunkat). 2-3 dl forró víthez egy teáskanál teafű, napi 1-2 alkalommal maximum.

- krumplidiéta: reggel főzzünk meg 1-2 kiló krumplit (héjában főve ízletesebb), mindenképpen só nélkül! A krumplinap alatt ez legyen a reggeli-ebéd-uzsonna-vacsora :) Másnap aztán igen sűrű látogatói leszünk a toalettnek, szépen kihajtja a vizet.

- almadiéta: a krumplinaphoz hasonlóan egész nap alma, korlátlan mennyiségben.

- sómentes-fűszermentes étkezés: ha nem akarunk ennyire radikálisak lenni, együnk bármit, de korlátozzuk a sófogyasztást minimálisra. A só ugyanis nagyon visszatartja a vizet (9-10 gramm só – kb. egy pici kávéskanálnyi – 1 liter vizet megköt!).

- természetes vízhajtók: zeller, petrezselyem, borsó, póréhagyma, alma, krumpli, paradicsom, szilva (szilvalekvár!), kígyóuborka

- a folyadékbevitelről erősen megoszlanak a vélemények: van aki határozottan állítja, hogy csökkenteni kell a folyadékbevitelt, átlagosan 1,5 liter körülre, még más orvosok a minél több, 3-4 liter víz elfogyasztását javasolják az anyagcsere felgyorsítása miatt

- homeopátiás bogyók is a rendelkezésünkre állnak, hogy megszüntessük a vizesedést:

  • BOVISTA (9CH napi 2*5 bogyó) - Az ujjak duzzadtak, éjjel zsibbadnak.
  • NATRIUM CHLORATUM (9CH napi 2*5 bogyó)- Fáradékony, sovány kismamáknál. A vizesedés gyakran a bokánál, a szemhéjon, vagy a kézen, ujjakon jelentkezik.
  • NATRIUM SULFURICUM (9CH napi 2*5 bogyó) – Telt, hízásra hajlamos kismamknál. Lábakon, bokánál vizesedik, csípőnél narancsbőr képződhet.
  • PHOSPHORUS

FONTOS!

A lábak vizesedése a toxémia, vagyis a terhességi mérgezés egyik alaptünete is lehet. Ezért mielőtt bármilyen gyógymóddal is próbálkozunk, győződjünk meg róla, hogy nálunk nem erről a súlyos terhességi szövődményről van e szó.

3 alaptünete:

- ödémás, vizes lábak

- magas vérnyomás (140/90-nél magasabb)

- fehérje a vizeletben

 

Go to Top